Ha nagyszámban tartunk kõkorallokat az akváriumunkban, akkor elöbb-utobb valamilyen módon biztositanunk kell a korallok mészvázépitéséhez szükséges kálciumot. Ennek egyik lehetõsége a kálcium reaktor használata. Néha a készülék a kezdeti csodás igéretbõl sokszor a problémák forrásává is válik. Leggyakrabban a magas KH-t, alacsony Ph-t vagy kálcium kiegyensúlyozatlanságot emlitik meg a felhasználók. Az alábbi irásban a KH mérésen alapuló beállitási tapasztalataimat részletezem. A módszer megkimél minket a PH mérõ beszerelésétõl a reaktorba és annak állandó kalibrálásától.
Technikai berendezés
|
|
pH -redox szondák használata kalibrálása tisztítása
Általános tudnivalók A ph-érték és redoxpotenciál mérésére szolgáló mérőláncok (kombinációs szondák) egy mérőszondából – ph – mérőszondák esetében egy üvegelektród, redox-mérőszondáknál egy platina- ill. aranyelektród –és egy a mérőszonda körül koncentrikusan elhelyezkedő normálelektródból állnak.
A REVERSE OSMOSIS víztisztító berendezés
Kalkwasser reaktor
AQUA MEDIC KALKWASSERREAKTOR / meszesvízreaktor A reaktor bemutatása a korallakváriumok meszes víz ellátásának fedezéséhez AZ ELMÉLET Mi az a Kalkwasser / meszes víz? A korallakváriumok kalciumellátására az elsõ módszer az volt, hogy telített kalciumhidroxid oldatot adtak a vízhez. A porított kalciumhidroxidot csapvízhez vagy fordított ozmózissal tisztított vízhez keverik, és miután a fel nem oldódott hidroxid leülepedett, a telített oldatot lassan az akvárium vizéhez adagolják. Ezt a tiszta oldatot nevezzük Kalkwassernek vagy kemény víznek. Mivel a pH értéke igen magas, 12,4 körüli, ezért cseppenként kell az akvárium vizéhez adagolni, nehogy hirtelen veszélyes mértékben megnõjön az akvárium pH értéke. Ez az oldat megköti a levegõben található széndioxidot. Ez kalcium-karbonát képzõdését eredményezi, ami csak kis mértékben oldékony, és ezért kicsapódik. Ezzel csökken a Kalkwasser kalciumtartalma. Ha megmérjük a Kalkwasser keménységét, nagyon magas értéket kapunk. Ezt azonban nem a karbonát vagy bikarbonát ionok okozzák, amelyeket a korallok képesek felvenni, hanem a hidroxid-ionok. A tesztben használt kénsav nem képes különbséget tenni a két anyag között. Az akváriumban a hidroxid reakcióba lép az oldott széndioxiddal, és bikarbonátot képez (OH + CO2 = HCO3), ha nagyon lassan adagoljuk. Ha a Kalkwasser adagolása túl gyors, akkor a hidroxid reakcióba léphet a bikarbonáttal, és kalcium-karbonátot képez, amely csaknem teljesen oldhatatlan. Ennek eredményeképpen a keménység csökken (CA2+ +HCO3- + OH- = H2O + CaCO3). Ezért javasolt, hogy a Kalkwassert éjszaka adjuk az akváriumvízhez, amikor a pH érték a legalacsonyabb, a széndioxid-koncentráció pedig a legmagasabb. A Kalkwasser módszer másik fontos elõnye még a foszfátok kicsapódása. Ezzel a módszerrel csaknem oldhatatlan hidroxil-apatit keletkezik: 3 Ca3(PO4)2 + Ca(OH)2 = Ca10(PO4)6(OH)2. Ez az anyag nem oldódik normális akváriumi körülmények között. A Kalkwasserreaktor olyan eszköz, amelynek segítségével ezt a folyamatot automatizálhatjuk. |
|
|
