A cyanobaktérium, vagy más néven a vörös slime alga valószínûleg minden tengeri akvarista top-10 problémalistáján rajta van.
Történetek akvaristákról, akik szétszedték az egész rendszerüket, nagymennyiségû vízcserét alkalmaztak vagy veszélyes vegyszerekkel próbálták meg megszüntetni a vörös átkot csak azért, hogy az legtöbbször gyorsan visszatérjen, nem ritkák. A slime alga legtöbbször villámcsapásszerûen jelenik meg az akváriumban, néha a rossz vízminõség miatt, néha az un. Steril effektus miatt, amikor látszólag minden vízparaméter tökéletes, az alga meg mégis burjánzik. Ha nálunk is megjelenne a cyanobaktérium, akkor fel kell vele vennünk a harcot! A Szun Tzu (a háború mûvészete c. könyv) azt mondja: „ismerd az ellenséged, ismerd magad!. Ha már magad eléggé ismered (remélhetõleg), akkor ismerd ki az ellenséged, jelen esetben eme alacsonyrendû lényt.
Elõször is, mi kell ahhoz, hogy az ellenség túléljen:
- Fény (kedveli a piros spektrumot)
- Tápanyag (elpusztult organizmusok)
Elég vicces, mivel ha eloltjuk a lámpákat és abbahagyjuk az etetést, akkor a probléma elmúlik, de hát ugye ez nem kérdés miért nem jó megoldás. Szóval még egy pár fontos jegyzet:
- A cyanobaktérium fotoszintetizál és Chloropyll A-t tartalmaz. Szükségük van fényre.
- A cyanobaktérium bír azzal a képességgel, hogy olyan cellákat hoz létre, melyekben képes tárolni a tápanyagát
- Az egyik faja nagy hasonlóságot mutat a fonalas algával (Lyngbya sp.)
- Néhány fajta kivirágozhat táplálék szegény környezetben is.
- Az Oscillatoria fajta (vörös takony) általában táplálékban gazdag környezetben virágzik ki
- A legtöbb faja nem számít ízletes tápláléknak a karbantartó állatoknak.
- Megemelt redox-potenciál és emelt sûrûség segít kordában tartani a növekedését
De vajon honnan lehet tápanyaga az algának, hogy nõjön?
· A kézrõl bevitt szennyezõdés? -- Az valószínûleg elhanyagolható mennyiség.
· Túl sok etetés? --- figyeljünk a mennyiségre!
· Vízhez adott adalékok? ---- Mindig használjunk jó minõségû alapanyagokat
· Sókeverék? ---- Lehetõleg használjunk jó minõségû sókeveréket!
· Szûrõrendszer? ---- Fontos a jó lehabzás, az aktív szén használatakor csak az akvarisztikai célra gyártott, mivel az foszfát-mentes! Esetleg lehet használni Anti-foszfát termékeket.
· Élõkõrõl behozott és elpusztult élõlények? --- Figyeljük, hogy ha dögöt találunk a vízben, azt minél elõbb távolítsuk el!
· Víz-utántöltés? ---Mindenképp használjunk lehetõleg lágyvizet! Ro-t vagy mást!
A csapvíz káros anyag tartalmaNitrátok: 2mg/lfoszfát: 0.05mg/lszilikát: 0.2 mg/l
Figyeljünk az Ro készülékeknél az elszûrõk idõbeli lecserélésére a gyártó javaslata szerint. Ha megoldottuk a problémánkat, akkor vár ránk a következõ feladat. Az ellenség legyõzése átmeneti lehet csak, most a nagyobb feladat távol tartani!
Nitrátok: A nitrogén körforgás utolsó eleme. A vízbõl eltávolítható több különbözõ módszerrel
- vízcserékkel
- denitrátorokkal
- gázcserével
- jó minõségû skimmerel megelõzhetõ a bomlás
Errõl bõvebben a tengeri akvárium szûrése cikkben.
Foszfát: A foszfátot is több módon eltávolíthatjuk. A boltokban jobbnál jobb ígéretekkel kecsegtetõ Anti-fos készítmények várnak ránk. Felfedezhetõ még, hogy a Kalkwasser (meszes víz) is segíthet kicsapni a foszfátot a vízbõl, másrészt éjszaka adagolva fenntartható stabilan a pH. De talán a legjobb módszer itt is a megelõzés, és minél több foszfát tartalmú anyagot eltávolítani a vízbõl bomlás elõtt. Errõl szintén a szûrésben.
Szilikátok: A szilikátokat az úgynevezett kovaalgák hasznosítják, amik nagyon hasonlóak a cyanbaktériumokra, az a különbség, hogy inkább sárgás színûek, de ebbe is vannak „színpompás” változatok. Szintén takonyszerû, bugyborékoló algák, nagyon kellemetlen lehet. Eltávolítása elég nehéz, javaslom még szintén bomlás elõtt távolítsuk el a vízbõl. Ezen kívül vízcserével távolítható el. Mindenképp használjunk Ro/deszillált vizet, mert a magyarországi csapvízben bõven találhatók szilikátok!
Végezetül még 3 dolog, ami segíthet megelõzni a cyanobaktérium fejlõdését_
- A világításunk égõit lehetõleg 10 havonta cseréljük ki újakra.
- A lehetõség szerinti legnagyobb vízmozgást biztosítsunk mindenhol. Ezt lehetõleg úgy valósítsuk meg, hogy nem csak a víz mozogjon, hanem járja körbe a köveket is annyira, amennyire lehetséges. A nagyobb vízmozgásban nehezebben nõ meg a cb.
- A túl magas hõmérséklet is káros lehet algásodás szempontjából. A hõmérsékletünket tartsuk kb. 24-26 Celsius fok között. Ennél magasabb hõmérséklet elõsegíti az algák fejlõdését.
Angolból fordította : sasa
