Külföldi, főleg amerikai akváriumok tisztántartását leginkább különféle állatkákkal oldják meg. A hazai gyakorlatban jelenleg alig használják őket, ehelyett az akvárium vízminőségét tartják olyan magas szinten hogy ne forduljon elő algásodás és hasonló problémák.
A karbantartó állatkák fontos szerepet töltenek be az akváriumban, segítenek azt működő életközösséggé változtatni. Felhasználásuk nagy előnye, hogy nem kell annyira tökéletesen üzemeltetni az akváriumot. A túletetés vagy a szűrőrendszer elégtelen működése által okozott kisebb hibákat el fogja viselni az életközösség. Ez azt jelenti hogy az ételmaradékokat eltüntetik, a fejlődésnek induló algákat lelegelik. Nem jelenti viszont azt, hogy nem kell odafigyelnünk az akváriumunkra. A hibákat ugyanúgy el kell hárítani, csak a következmények nem lesznek olyan súlyosak. Sokkal egyszerűbbé teszik az akvárium üzemeltetését, ezzel nagyon megkönnyítik az akvarista életét. További előny, hogy a technikai berendezésekre kevésbé támaszkodik az akvárium, így egyrészt olcsóbb a felszerelése másrészt kevésbé érzékeny az eszközök meghibásodására. 
Algaevõk A leginkább beszerezhetõ karbantartók a csigák. Ezek az algák eltakarításában használatosak, de ételmaradékok összeszedésében és a talaj mozgatásában is szerepet kaphatnak egyes fajok. Sok nemzetség felhasználható, pl. az Astrea, Turbo, Trochus, Nerita, Cerithium, Calliostoma, Stomatella, Diodora, Monodonta stb. nemzetségek tagjai kiváló algairtók. A szakirodalom szerint kb. 20-30 liter vízre számítsunk egy példányt a nagyobb termetû fajokból (Trochus, Turbo) míg a többi, kisebb termetû fajból 4-8 literenként telepítsünk egyet. Sajnos itthon legfeljebb az Astrea nemzetség egy-egy faja kapható, meglehetõsen borsos áron, esetleg az élõköveken jelenik meg egy-egy Stomatella vagy nagy Turbo faj. Így az algaevõ csigák jelenleg nem használhatók hatékonyan. Az élõkõvel bekerülõ csigák között általában van néhány apró termetû hasznos faj, amelyek késõbb elszaporodnak az akváriumban. Elõfordulnak káros, ragadozó fajok is melyek megtámadhatják a korallokat, ezeket távolítsuk el az akváriumból. Néhány házatlan csiga is kitûnõ algaevõ. Mivel ezek táplálékspecialisták, gyakran csak néhány algafélét fogyasztanak el, a többit nem bántják. Algákkal táplálkozó fajok: Berthelinia sp., Polybanchia sp., Cyerce sp., Stiliger sp., Tridachia crispata, Elysia ornata. 
Hasznos állat lehet a törpe remeterákok sok faja. Ezek legfeljebb 2-4 cm-re nõnek meg, algával és ételmaradékokkal táplálkoznak. Fiatal korukban egymással szemben békések, sok elfér együtt egy akváriumban. A természetben is csapatokban élnek. Idõs korukra egy kicsit agresszívebbekké válnak, megtámadhatják egymást és a csigákat is. Leginkább akkor fordul ez elõ ha nincs elegendõ üres csigaház a számukra. Néha a nagyra nõtt rákok a korallokat is megtámadhatják. A legyengült, sérült, pusztuló állatok sokszor esnek áldozatul nekik, ezért ha remeterákokat tartunk akkor az ilyeneket jobb ha kivesszük az akváriumból és külön gyógykezeljük. A szakirodalom 5-50 literenként ajánl belõlük egy példányt. Ez nagyon tág határnak tûnik, jól mutatja a vélemények különbözõségét. A kevesebb rákot ajánlók inkább csigából használnak többet, és ezeket a rákok megtámadják ha zsúfoltan élnek. 
Aki a Karib-tenger környékére eljut, pl. Floridába az százával fog apró remeterákocskákkal találkozni a part menti vizekben lévõ sziklákon, 3-4 cm-es tornyos csigaházakba bújva. Az Adria partja mentén is megtalálhatók hasonló apró remeterákok a sekély, arasznyi vízben álló kövek között. Sajnos ezek a hasznos állatok Magyarországon nem kaphatók. Remeterákok alkalmazása esetén csakis pontosan azonosított és megfelelõnek ítélt fajokat vásároljunk. A kapható fajok általában nagyra nõnek, mindent megkóstolnak és felborítanak, emellett egymással szemben agresszívek, nem tûrnek meg más remeterákokat az akváriumban. Ezek nem valók korallok közé. Az alkalmas fajok: Calcinus laevimanus: Left-handed hermit crab (balkezes remeterák), Hawaii Calcinus seurati: Banded-leg hermit crab (csíkoslábú remeterák), Hawaii Calcinus ornatus: Ornate hermit crab (díszes remeterák), Földközi-tenger, Atlanti-óceán keleti része Calcinus tibicen: Red-leg hermit crab (vöröslábú remeterák), Karib-tenger Clibanarius californiensis: Red-leg hermit crab (vöröslábú remeterák), Mexikó nyugati partvidéke Clibanarius diguetii: Blue-spotted hermit crab (kékpettyes remeterák), Csendes-óceán Clibanarius tricolor: Blue-leg hermit crab (kéklábú remeterák), Karib-tenger Paguristes cadenati: Scarlet hermit crab (skarlát remeterák), Karib-tenger Paguristes sanguinimanus: Blue-eye hermit crab (kékszemû remeterák), Csendes-óceán Pagurus cuanensis: Wool-hand hermit (gyapjaskezû remeterák), a Földközi-tengertõl az Északi-tengerig Phimochirus nocthuisi: Red-striped hermit crab (vöröscsíkos remeterák), Karib-tenger Phimochirus operculatus: Polka-dotted hermit crab (pettyes remeterák), Karib-tenger, csak egyesével tartható! Néhány tarisznyarák is kiváló algaevõ fiatal korában. Ezek azonban nagyra nõnek, idõsebb korukban ragadozókká válhatnak. Több forrásból jelezték viszont, hogy a buborékalgákat is elfogyasztják. Fiatal példányaik helyet kaphatnak az akváriumban, de ahogy nõnek figyelni kell õket és idõben eltávolítani. A Mithrax és a Percnon nemzetségek legtöbb tagja idõs korban is algaevõ marad, ilyen pl. a Percnon gibbesi. A kis termetû rákfélék, például a bolharákok között is akadnak algaevõ fajok. A talajban és a köveken nagy tömegben képesek elszaporodni, így már számításba vehetjük az algaevõ kapacitásukat. Fõként éjszaka jönnek elõ táplálékot keresni, reggelre képesek eltüntetni a napközben fejlõdött vékony algabevonatot. A különféle tengeri sünök is kiváló algaevõk. Hatalmas étvágyúak, így egy kisebb, 200 liter körüli akváriumba 1 példánynál többet ne telepítsünk. Éles fogaikkal a kövekrõl mindent letisztítanak, sajnos a hasznos mészalgákat is. Ezzel ösztönösen a fõ táplálékforrásul szolgáló fonalas algák terjedését kívánják elõsegíteni. Sajnos ez a tulajdonságuk nem kedvez az akváriumnak, de néhány sün munkája nem okoz jelentõs károkat. Egyesek szerint kifejezetten hasznosak, mivel elõsegítik a mészalgák keveredését. Erõsen algás akvárium kitisztítására jól használhatók. Több szívós, más állatok által el nem fogyasztott algát is megesznek. Kellemetlen tulajdonságuk, hogy a nem elég szilárdan álló tárgyakat felboríthatják. Hihetetlen erõt képesek kifejteni. Általában felszednek a hátukra kisebb köveket, ezzel az apró, frissen szaporított korallokra veszélyt jelentenek. Egyes akvaristák szerint a csõférgek csöveit is felszedhetik és magukkal hurcolhatják, ezzel újabb csõ építésére kényszerítve azt, esetleg a pusztulását okozva. A leginkább alkalmas fajaik a hosszú tüskéjû Diadema nemzetségbõl kerülnek ki. Algákkal táplálkozik sok tengeri hal is. Akváriumban ezek közül leginkább a doktorhalakat, a törpe császárhalakat, a nyálkáshalakat és a gébeket tartják 
Barna János
