Korallszirtes Akvarium

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Tengeri élőlények táplálása

E-mail Nyomtatás PDF

A tengeri akváriumokban élő élőlények etetésénél több szempont szerint, nagyon gondosan kell eljárnunk.

Mivel a tengeri akváriumban rengeteg egymástól nagyon különbözõ élõlényt tarthatunk, ezért itt is külön-külön módszert kell alkalmaznunk állataink etetésére.

1. Ragadozó halak

2. Mindenevõ halak

3. Növényevõ halak

4. Planktonevõ korallok

5. Darabos eleséget fogyasztó korallok

6. Szivacsok, kagylók

7. Rákok

8. Egyéb élõlények

 

Mielõtt nekilátnék ezen fajok részletezésének, fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy a legbecsületesebb állatainkkal szemben, ha lehetõség szerint, ha már kiragadtuk õket természetes közegükbõl, a tõlünk telhetõ legjobb ellátásban részesítjük õket. A korallszirteken/tengerekben a számukra fellelhetõ élelemforrások száma sokszorosa annak, amit forgalomba lehet kapni illetve amit otthon adhatunk nekik. Ennek ellenére törekedni kell a minél változatosabb étrendre. Egy héten legalább 3 féle élelmet biztosítsunk nekik, de ha bõvebb az étlap, az sem baj. Ez nem azt jelenti, hogy nem élnek meg artemián, de mi is megélnénk kenyéren és vízen… Egy másik fontos dolog, hogy ismerjük azokat a fajokat, melyeket tartunk és azok táplálkozási szokásait. Ügyelni kell arra, hogy ne csak a „leggyorsabb” egyen, de jusson a talajlakóknak, kõrõl táplálkozó és félénkebb természetû halaknak is. Mindezt úgy kell tennünk, hogy ne vigyünk be fölöslegesen nagy mennyiségû táplálékot.

 

1., Ragadozó halak:

 

Egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek manapság a ragadozó fajok, fõleg a tûzhalak és fûrészessügerek szépségük miatt. DE, sokan nincsenek tisztában ezeknek az állatoknak az igényeivel. A tengeri ragadozó halak emésztõrendszerükben eltérnek az édesvíziektõl, ezért lehetõség szerint a lehetõ legtöbb tengeri eredetû táplálékkal kell szolgálnunk nekik. A ragadozó halak gyakran nem fogadják el a fagyasztott eleséget, ezért könnyen beszerezhetõ édesvízi halakkal etetjük õket. Ez jó, egy darabig. De igyekezzünk kedvenceinket minél elõbb rászoktatni a fagyasztott eleségre. Ez mindenkinek az érdeke, hiszen ha beteg lesz vagy elpusztul a hal, rossz az akvaristának, mert drága egy ilyen ragadozó hal, és hát ugye rossz a halnak is L! Javasolt étrend: Minél több fagyasztott tengeri hal, nagytestû garnélafajok, shrimpek, rák és kagylóhús. Néha egy-két élõ hal is kell, hogy fenntartsuk életkedvüket. Erre javaslom a Poecilia Velifera-t, mivel könnyen tenyészthetõ és remekül megél a sósvízben is.

 

2., Mindenevõ halak:

 

Manapság a legtöbb díszhal ebbe a kategóriába tartozik.(Mint a bohóchalak, korallsügerek, császárhalak, pillangóhalak, ajakoshalak, gammák, íjhalak, bõröndhalak, néhány doktorhalfaj stb…) Nagyrészük elfogad szinte minden eleséget a fagyasztottól a lemezes tápokig. A legjobb tápértéke a fagyasztva szárított termékeknek van, bár egyre jobb haltápokat gyártanak. A legjobb megoldás ha ezeket kombinálva a legváltozatosabb étrendet alakítjuk ki halaink számára. Fontos leszögezni, hogy a mindenevõ nem azt jelenti, hogy mindenféle Hús alapú táplálékot elfogyaszt. Igenis szükségük van ki mennyiségû növényi táplálékra is. Ezt a növényi táplálékbevitelt általában a legtöbb faj megoldja az élõkövön növõ algákkal folytatott nem épp barátságos találkozással. De meghálálják, ha kapnak hetente 1X növényi kiegészítést is. Ismét ki kell emeljem, hogy minden halnak biztosítanunk kell az eleséget! A talajforgató halaknak csipesszel lehet a talaj felsõ rétegébe tuszkolni kis mennyiségû élelmet. Felhasználható eleségek: Sóféreg, Mysis, Krill, Atlanti Krill, Vörös plankton, méretre vágott kagyló és halhús, rákhús, fagyasztott alga( vagy Nori), Salátát vagy egyéb puhalevelû növény, Kiegészítõ táplálékként felhasználható eleségek: élõ édesvízi ivadékhalak, vörös, fekete és fehér szúnyog lárva, vízibolha és édesvízi plankton – Ezek csak kiegészítésként használható táplálékok, semmiképp sem alkalmasak arra, hogy állataink magukba kapják nagy mennyiségben. Inkább heti 2-3 alkalommal keverve 1/3-2/3 arányban adagolhatjuk vigyázva, nehogy szennyezett legyen(különösen az élõnél).

 

3., Növényevõ halak:

 

Ebbe a halcsoportba tartoznak a zászlóshalak(pl.: sárga és palettás doktorhal), egyes nyálkáshalak, stb.. Általában nem szokott gondot okozni ezeknek a halaknak az etetése. Rendszerint az élõkövet csipegetik egész álló nap. A doktorhalak etetésére, ha már elfogyott a fogyasztható alga az akváriumból, egész egyszerû módszer fejlõdött ki. Mivel ezek az állatok szint egész nap táplálkoznak, egy egyszerû Mûanyag csíptetõvel vagy a mágneses algakaparóval becsíptetünk nekik egy saláta, brokkoli, cukkini, gyermekláncfû, tyúkhúr(Barna János: Tengeri akváriumok berendezése alapján.) darabot. Nekem eddig a saláta és a spenótlevél vált be a legjobban a fagyasztott alga mellett. Ügyelni kell arra hogy nehogy vegyszeres legyen a saláta vagy spenótlevél. Legjobb a saját termés, de ha ez nem megoldható, áztassuk 24 órát tiszta vízben, mielõtt az akváriumba tennénk. A nyálkáshalak általában alacsonyrendû mikro- és makro algákkal táplálkoznak, legtöbbjük sajnos elpusztul, ha megszûnik az algásodás az akváriumban. Azért nem lehetetlen átszoktatni a fagyasztott eleségre.

 

Nagyon leegyszerûsítve a korallok etetése:

 

4., Planktonevõ Korallok, csõférgek és karácsonyfaférgek:

 

ezek az élõlények a vízben úszó planktonokkal, halürülékkel, apró maradékokkal táplálkoznak. Az jó minõségû élõkõbõl elég sok táplálék kimosódik ezen élõlények számára, de etethetõk még: frissen kelt sóféreggel, kerekesférgekkel, gyári tápszerekkel, édesvízi és tengeri planktonnal. Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen idõközönként kell etetni ezeket az élõlényeket. Mindenesetre ügyeljünk arra, hogy az el nem fogyasztott táplálékot kézzel már nem tudjuk eltávolítani, így a túladagolás nagyon rontja a víz minõségét. Többen adnak élesztõt a vízhez. A korallok etetése idejére lehetõleg kapcsoljuk le az áramlást és a tápanyagot egy pipetta, fecskendõ, stb.. segítségével egyenesen az állatra fecskendezzünk egy kis mennyiséget. Egy10-15 perc után visszakapcsolhatjuk az áramlást. Ez a mûveletet elegendõ hetente vagy kéthetente egyszer elvégezni.

 

5., Darabos eleséget fogyasztó korallok és anemonak:

 

A magyar kereskedelemben elég ritkán kapni ilyen korallokat, annál inkább anemonákat. Az ilyen korallokat lehet etetni hal, kagyló vagy rákhússal, hetente 1-2-szer. Az anemonákat szintén heti 1-2-szer kell etetni, vagy ha van anemonahala(bohóchal, bársonyhal) akkor elég ha a halnak adunk egy nagyobb darab halat vagy kagyló, míg ha nincs, akkor egyenesen a csalánsejtek közé ejtsünk egy darab táplálékot. Ha nagyon erõs áramlásban van az anemonánk, akkor le lehet kapcsolni egy pár perce az áramlást, amíg táplálkozik. Lehetõleg itt is ügyeljünk a változatos étrendre.

 

6.,Szivacsok, kagylók, uborkák:

 

elég nehezen tartható élõlények egy nagyon egyszerû okból. A természetben napi 20-24 órán át táplálkoznak, hogy megfelelõ mennyiségû táplálékot ki tudjon szûrni a vízbõl. Akváriumi körülmények között nem tudjuk 20 órán át etetni, ha viszont nagy mennyiségû táplálékot kap egyszerre, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy eltömõdik a finom „szûrõrendszerük” és az állat hamarosan elpusztul. Táplálékaik megegyeznek a Planktonevõ korallokéval. Javaslatként nem fecskendezzünk rá direktbe táplálékot, majd kiszûri a korallok által el nem fogyasztott táplálékot. A nagy mennyiségû élõkõbõl sok értékes táplálékállat kimosódik a számukra.

 

7., Rákok:

 

Rákok alatt a tengeri akvarisztikában fõként garnélákat, tarisznya és remeterákokat értünk. Legnépszerûbbek a tisztogatógarnélák.(Lysmata amboinensis). A legtöbb rákfajtát lehet apró hal és kagylódarabokkal táplálni. Vigyázni kell, hogy a remete és tarisznyarákok képesek levadászni a testméretünknél akár 2x nagyobb halakat is!! A garnélák általában az élõ állatokra teljesen veszélytelenek. Különösebb gondot nem kell a rákfajták etetésére fordítanunk. Személyes tapasztalatok alapján megfelelõ nekik, ha a halak által el nem fogyasztott eleségek összeszedik(persze csak ha van maradék az akváriumban!!!).

 

8., Egyéb élõlények: pl:

 

kígyókarú tengeri csillagok, egyéb bevándorlók az élõkõrõl J. Ezek nagy része a kövekben vagy az aljzatban él. Ha jóindulatúak vagyunk, éjszakára tehetünk egy nagyon kis mennyiségû élelmet a kövekre vagy az aljzatra, miután eloltottuk a világítást. Figyeljük meg, reggelre nem lesz meg.

 

Nagyjából ennyi a tengeri élõlények táplálásáról. A kulcsszavak: változatos, megfontolt mennyiségû, tiszta, biztos eredetû élelem és állataink meg fogják köszönni a gondos odafigyelést. Sok szerencsét mindenkinek az akvarisztika ösvényein!

 

"sasa"